Egy orrfújás, öt zsömle, két köhögés… A friss péksüteményhez nem csupán ropogós héj, hanem egy jó adag bacilus is jár.
Jöttem már ki pékségből vásárlás nélkül, mert az eladó köhögősen, orrfújósan szolgálta ki a vásárlókat. Lehet, hogy már a kosárban a parizer, amikor feltűnik, hogy aki szeletelte, köhög és a zsebkendőjét keresi. Vagy a pénztáros betegen tapogat végig mindent, amit mi hazaviszünk. Ezek olyan helyzetek, amikor nem a friss kenyér illata csap meg, hanem a gondolat: hány embert fertőzhet meg egyetlen nap alatt egy beteg eladó, és szabad-e ilyen állapotban élelmiszert árulni?
A köhögő pénztáros és a náthás eladó Budapesten, Bécsben vagy Berlinben ugyanaz a történet, ezért annak jártam utána, hogy van-e uniós szabályozás. A 852/2004/EK rendelet tartalmaz előírásokat az élelmiszer-higiéniáról, de ezek a gyakorlatban sokszor nem elegendőek. Nem tisztázza egyértelműen, hogy akut légúti tünetek esetén tilos élelmiszerrel közvetlen kapcsolatban dolgozni, és az ellenőrzés, a munkáltatói felelősség sincs világosan lefektetve. Sok helyen a gazdasági kényszer erősebb, mint a higiénia: inkább végigdolgozzák a műszakot köhögve, minthogy bezárjon az üzlet, vagy betegszabadságot kelljen kiadni.
Az EU-s élelmiszerhigiéniai rendelet mellett létezhetnek tagállami előírások. De hogyan lehetne mindezt napi szinten betartani? Mit tehet a vásárló? Csendben hazaviszi a parizert, és reménykedik, hogy nem lesz belőle gond. Vagy szóvá teszi, és vállalja a konfliktust. Ez a helyzet 2025-ben az EU-ban, ahol elvileg minden szabályozva van a banánhajlástól a porszívók zajszintjéig.
Csakhogy az, hogy ne köhögve, orrot fújva szolgálják ki a vásárlót, valahogy még mindig nem veszik elég komolyan. Pedig ha valami, hát ez tényleg határon átívelő kérdés. És amíg a gyakorlat és a szabályozás között ekkora a szakadék, addig a friss kenyér mellé mindenki maga döntheti el, mit visz még haza a zacskóban.
Önkéntesként készült tudósítás:
A cikk kivonata:
A cikk a bécsi magyar farsangi bálról szól, melyet a Széchenyi István Cserkészcsapat és a Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség szervezett. Több mint kétszázan vettek részt a prograom, volt gyerekfoglalkozás, táncházl, bál, néptánc. A cserkészcsapat célja a magyar értékek és a vallásos nevelés átadása. Terveznek jövőbeli közösségi eseményeket is, például magyarnapot.
https://magyarjelen.hu/belfold/19678-magyarok-becsi-mulatsaga
Készült 2023-ban önkéntes munkaként:
A cikk kivonata:
A bécsi Collegium Hungarikum épületében tartották az 1956-os forradalom és szabadságharc megemlékezését, amelyen az ausztriai magyar szervezetek közösen idézték fel az eseményeket személyes beszámolókkal, zenés és irodalmi műsorokkal. Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet hangsúlyozta az 1956-os hősök és az üldözöttek emlékének fontosságát, valamint az önzetlen segítségnyújtást. Méhes Márton a történelmi események közti párhuzamokra hívta fel a figyelmet, míg az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztalának képviselői a nemzeti emlékezet megőrzésének jelentőségét emelték ki. Kiss Judit Ágnes író személyes élményeket osztott meg, és a múlt feldolgozásának jelentőségét hangsúlyozta. A megemlékezés műsorát zenés és verses előadások színesítették, többek között a Délibáb Bécsi Magyar Kultúregyesület és az Ausztriai Magyar Pedagógusok Egyesületének diákjai közreműködésével.
Önkéntesként végzett munka.
A cikk kivonata:
Kilyénfalvi Gábor hegedűkészítő, a bécsi Délibáb Táncegyüttes vezetője és a Kerekasztal alelnöke, 2022-ben Magyar Arany Érdemkeresztet kapott a magyar hagyományok ausztriai ápolásáért. Több mint kétszáz hegedűt készített, és aktívan szervezi a néptánc- és népzenei életet. A díjat közösségi munkája elismerésének tekinti.
Önkéntesként végzett munka:
A cikk kivonata:
A cikk az „AchtUngarn” kulturális fesztiválról szól, amelyet az Ausztriai Magyar Szervezetek Kerekasztala szervezett. A háromnapos esemény célja a magyar kultúra bemutatása volt nyolc területen (pl. folklór, művészet, tudomány, gasztronómia). A programban koncertek, kiállítások, színházi előadások, könyvbemutatók és sportbemutatók is szerepeltek. A fesztivál zárásaként a Békéscsabai Jókai Színház „Made in Hungaria” című musicalje volt látható. Az esemény sikeresen erősítette a bécsi magyar közösség kulturális jelenlétét