A névelő elhagyása időnként zavaró. Főként akkor, amikor - a magyar nyelv lineáris szerkezete miatt - az értelmezés félreértésre adhat okot. De a sajtóban nem kellene okot adni rá...
"Másodfokon pert nyert P. Lili volt iskolája ellen"
- P. Lili volt iskolája ellen kicsoda?
- P. Lili a volt iskolája ellen!
Egy másik cikk ugyanerről: "Pert nyert volt iskolája ellen P. Lili" - itt nincs félreértés, mert más a szórend.
https://www.facebook.com/photo?fbid=919640653700741&set=a.361975972800548
https://www.facebook.com/photo?fbid=752118242853418&set=a.361975972800548
Tudtátok, hogy az „összerúgták a patkót” (összevesztek a lovak) és a „rúgták a port” (táncoltak) keverékéből jött létre az „összerúgták a port”?
Erről is beszélt a Szegedi Tudományegyetem professzora, Forgács Tamás ma este a Bécsi Egyetemen. Az intézmény Finnugor Intézete és az Ausztriai Magyar Kutatóintézet rendszeresen meghív neves magyar vendégelőadókat. Forgács Tamás izgalmas példákon keresztül mutatta be, hogyan változnak a magyar szólások, közmondások, frázisok, és ezek hogyan találkoznak a német megfelelőikkel.
Ha érdekel a nyelv és a gondolatok története, érdemes figyelni ezekre az előadásokra!
Német nyelvterületen egyre gyakrabban találkozhatunk az "erste Sprache" (első nyelv) kifejezéssel a hagyományos "Muttersprache" (anyanyelv) helyett.
Ennek egyik oka a gendersemleges nyelvhasználatra való törekvés: míg a „Muttersprache” kifejezés nőnemű („anya-nyelv”), addig az „erste Sprache” semlegesnek tűnik. Ugyanakkor maga a nyelv - die Sprache - nőnemű főnév. Az „első nyelv” kifejezés pontosíthajta a nyelvi helyzetet olyan emberek esetében, akik több nyelvet is hasonló szinten sajátítanak el, például kétnyelvű családok gyermekeinél.
Bár a „Muttersprache” még széles körben használatos, a „erste Sprache” lassan átveszi a helyét a hivatalos és tudományos szövegekben. A változás jól mutatja, hogyan alakul a nyelv a társadalmi igényekkel együtt.
Magyarul továbbra is az anyanyelv szót használjuk, és egyelőre nincs hivatalosan elterjedt, semleges alternatívája.
A gendersemleges változtatások különösen az oktatási és közigazgatási szövegekben figyelhetők. Ilyen például a diák, egyetemi hallgató: Student (hímnemű) és Studentin (nőnemű) alak helyett egyre gyakrabban használják Studierende kifejezést, amely cselekvést (tanulást) kifejező melléknévből főnevesített alak, és minden nemű egyetemistára vonatkozik.
Természetesen az angol nyelvben kezdődött a gendersemleges, politikailag korrekt kifejezések mozgalma, amely viszonylag gyorsan elérte Európát is. Vajon a magyar anyanyelvi beszélők hagyják, hogy beszivárogjon? Vagy inkább ellenállnak neki?
https://www.facebook.com/photo?fbid=776406328024175&set=a.634744952190314